Apa, anya és a gyerekek :)) Szocializáció
Ha begépeled a Google keresőjébe, hogy szocializáció, találatok tucatjai közül válogathatsz.
Sok-sok remek írás szól erről. Ezért azt gondolnám, ezt mindenki kívülről fújja, mindenkinek evidens és így neveli a kutyát. Kérdés sem lehet, hogy mindenki tisztában van ennek fontosságával.
Szinte naponta szembesülök vele, hogy ez nincs így és mennyi téves információ kering a „köztudatban”. Vajon miért? Egy ideje arra gondolok, én így magyaráztam meg magamnak, hogy a filmek hatása lehet a ludas egyrészről, másrészről meg a kutyás emberek azon tapasztalata, hogy az előző kutyájuk éppen milyen volt.
A filmek hatása, hogy túl sok emberi tulajdonsággal, ruházzuk fel a kutyát és úgy is tekintünk rájuk, mint kis emberekre, többnyire gyerekként gondolunk rájuk, amikor még picik és ifjak.
A másik, hibaforrás, amikor előző kutyánk folytatásának gondoljuk és ugyan azokat az elvárásokat támasztjuk a kölyökkutya felé. „Bezzeg a Rexinek” ha mondtam, az megcsinálta, ennek meg hiába, mondom, nem ért a szóból és tovább rosszalkodik. Szögezzük le, azt a nyilvánvaló tényt, hogy egy kutya se tud magyarul, így szóból sem érthet. Azt meg kell tanulnia, hogy az ember szóval kommunikál! Sok év alatt meg is tanulja, de egy kölyökkutya nemhogy magyarul, de emberül sem ért. Picit jobb helyzetben van az, aki tenyésztőtől, családban nevelt kutyát vásárolt, mert ott többnyire a korai szocializáció nem hiányzik.
Mire gondolok? Erre:
„lássuk, milyen fázisokra lehet osztani a kölyökkort, a Bécsben született, de Németországban élt és dolgozott kinológus, Eberhard Trumler (1923 – 1991) szerint.
A fejlődési fázisok:
Vegetatív vagy újszülött fázis (1-2 hét)
A kölykök még vakok, süketek
Teendők: Nyugalmat biztosítani az alomnak.
Átmeneti fázis (3 hét)
Már kezdenek látni, hallani és járni is.
Kezdik felfedezni a külvilágot.
Bevésődési fázis (4-7 hét)
Az ebben a korban tapasztaltak kitörölhetetlenül rögzülnek a kiskutyában. Akár jó, akár rossz ez az élmény. Meg kell ismerniük az embert, a közvetlen környezetüket és már játszanak egymással is.
Ennek a fázisnak a végén kerülnek általában újgazdához a kölykök.
Szocializálódási fázis (8-12 hét)
Az új család és az új szabályok megismerése az elsődleges cél. Itt kell a gazdának azokat a legfontosabb alapszabályokat megtanítani, amik a kutya egész életét meghatározzák. Szobatisztaság, etetés, más házi állatok elfogadása, stb.
Fontos: ahová csak lehet és tudjuk, vigyük a kiskutyát.
Rangsor fázis (13-16 hét)
Falkarend fázis (5-6 hónap)
A házi kutyáknál ezek a fázisok nem túl kifejezettek, inkább a vadkutyákra és a farkasokra jellemző. A családi kutyáknál inkább önállósulási fázisról beszélünk.
Pubertás fázis (7. hónaptól a nemi érettségig)
Ebben az időszakban szokott a ”dackorszak” jelentkezni. Ilyenkor az addig okos és jól nevelt kiskutya szinte elfelejti a már megtanultakat. Ekkor kell az oviból átkerülni a kutyaiskolába.”
Eddig az idézet, folytatom én:
Tehát, jó esetben egy tenyésztőnél, az első nyolc hétben mindent megkap, amire szüksége van! Felfedezheti a világot és természetes módon bevezetődik az emberi világba. Lelkiismeretes tenyésztő az felkészült, tudja, hogy kutyái hová, kihez kerülnek, milyen feladatuk lesz. Így nagy segítség a leendő vevőknek, hogy a kitörölhetetlenül rögzített dolgok csak pozitív formában nyilvánulnak meg.
( Most felébredtem, hogy biliben lóg a kezem, mert tudom, hogy nincs így, de én az ideális helyzetet szeretném felvázolni)
Amikor új családba kerül a kölyök, egy pici törés áll be az életében, hiszen teljesen más környezetben, idegen emberek között kell „megfelelnie”. Itt az új családnál sok múlik az állatorvoson, aki azt tanácsolja, hogy ne vigyék sehová, az oltási sor befejezéséig. Igaza is lenne az állatorvosnak, ha csak a fertőző betegségektől való megóvást nézzük! Mert kisebb az esély a betegségre, az igaz. Bár én vitatom, mert a cipőtalpon, ruhán stb. mi magunk is hazacipelhetjük a vírusokat. Szóval lesz egy fertőzésektől megóvott kutyánk, de esélyesebb, hogy elmulasztjuk a legfontosabb időszakot bevésődési fázist.
Nem baj ez, ha tágas tanyán, a világtól elzárva, ősi módon élhet a kutyánk, de nagy baj ez, ha városi körülmények között kell helytállnia! ( Azt csak apró betűsen jegyzem meg, hogy valódi kiállítási karrier is elképzelhetetlen szocializáció nélkül) A szocializáció hiányának megmutatkozása, fajtánként eltérő lehet, mert más-más ösztönkészlettel rendelkeznek a kutyák, másfajta nevelést kapnak. Ez igaz a fajtákra, de a fajtán belüli egyedekre is, ezért sokszínű és sokszor homlokegyenest eltérő „megoldásokat” láthatunk. Ezt kár a fajtával magyarázni, hogy ez azért van, mert X fajta ilyen!!! Nem vitatva, hogy a fajták eltérők és a jellemképük fajtának megfelelő is lehet, szögezzük le, hogy a sorrend mégis ez.
ÁLLAT-KUTYA-FAJTA- Cesar Millán szavait kölcsönözve.
Biztatok mindenkit, hogy tanuljon „kutyául”, keresse a lehetőséget, hogyan biztosíthatja a kutyájának a valóban boldog kutya életet. Hagyjuk, hogy a kutyák, kutyák maradhassanak és kutyaként tekintsünk rájuk! Amikor látod, megtapasztalod, hogy egy kiegyensúlyozott, jól szocializált kutyával, mennyi lehetőséged van a közös tevékenységre, már egészen biztosan felelős állattartó, felelős tenyésztő leszel, ha úgy alakul, hogy szeretnéd a tenyésztés rögös útját járni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése