Hideg van, fázós december, hó, fagy, jég, ónos eső, néha napsütés, ami nem melegít fel.
De jön a Karácsony, s ezt nagyon sokan várják.
Én már régóta nem várom. Szeretek túl lenni rajta. Volt sok-sok ragyogó boldog, fényes, meleg karácsonyunk, ami nekem már soha nem lesz. Kihűlt a szívem. A sors akarta, s én nem tudok, képtelen vagyok változtatni azon, hogy könnyebb legyen.
Pedig szeretem a családom. Talán éppen azért?
A kutyáim is szeretem, s az ő szeretetükbe menekül a lelkem.
Pótcselekvés? Lehet.
De már nem tudok változtatni, ez így marad.
És jön még egy újabb szilveszter is, amit rezignáltan ismét túl kell élni, újabb rövidke esztendő köszönt be.
Az évek egyre rövidebbek, az időm egyre kevesebb. Fáradt vagyok, és egyre jobban.
De bízom benne hogy lesznek szép tavaszok. Muszáj. Én várok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése